Mindig akad olyan régi/új barát, ismerős, aki tágra nyílt szemekkel, szolidan pillog (az meg ugyan mi?? ábrázattal), mikor megemlítem, hogy zengővárkonyi lesz a vacsi és ráadásul - közkívánatra - a héten harmadszor. Hát következzék a legeslegjobb, az utolérhetetlen, a frissensültek koronázatlan királynője: a zengővárkonyi tekercs!

Hozzávalók:

5 szelet sertéskaraj

80 g sajt

70 g sonka

70 g gomba

40 g csemegeuborka

a panírozáshoz:

50 g liszt

1-2 tojás

75 g zsemlemorzsa

Fontos: a hozzávalók mennyiségét tekintsük irányadónak, hiszen a töltelék mennyiségét a sertésszeletek mérete nagyban befolyásolja. 

A gomba lehet friss vagy konzerv is. Ha friss gombát használunk, akkor vékonyan szeleteljük fel és kevés vajon pároljuk puhára.

A húst kiklopfoljuk, a sajtot lereszeljük, a sonkát, gombát és csemegeuborkát apró kockára vágjuk.

Ha megvagyunk az előkészületekkel jöhet a lényeg: fogunk egy szelet húst, rápakolunk mindenből (sonka, gomba, sajt, ubi) lehetőleg azonos mennyiséget - a sorrend tetszőleges - és szorosan feltekerjük. A széleit határozottan és erősen benyomkodjuk. Aki szeretne használhat hústűt a rögzítéshez, én nem szoktam. 

Ha megvagyunk jöhet a panírozás a megszokott módon: liszt-tojás-zsemlemorzsa. (Ne felejtsünk el egy csipet sót adni a tojáshoz!) Én szimplán szoktam panírozni, legfeljebb a szélei mártom még egyszer tojásba majd a morzsába, de nyugodtan panírozhatunk duplán is. Közepesen forró, bő olajban aranyszínűre sütjük a tekercseinket.

Várjunk pár percet, hogy kicsit pihenjenek, majd kissé ferdén vágjuk ketté őket. Kedvenc köretünkkel, salátánkkal tálaljuk. Enjoy!